Egyik nap viszonylag meleg volt, éppen az utcán sétáltam, amikor egy férfi fennhangon elkezdte magyarázni a mellette sétáló hölgynek, hogy szerinte a mai nők elférfiasodtak, és hogy az igazi nő szoknyát visel.
Lehet, hogy pont azért mondta, mert éppen szoknyában sétáltam el mellette. Körbenéztem, hogy tényleg én juttattam eszébe ezt a gondolatot. Nagy csodálkozásomra azt láttam, hogy a tömött négyeshatos megállóban tényleg egy lányon sem volt szoknya.
Persze, jó a szoknya. Nőies. Öltöztet. Egyszerű, könnyű viselet, bármilyen kiegészítővel feldobható. Más táska, más pulóver és máris szinte új ruhadarabot kapunk.
Azonban uraim. Mi van a széllel, amely felfújja a szoknyát? Vagy a táskával, mely szintén felcsúsztatja a szoknya szélét. Vagy a lépcsőn sétálással, vagy azzal, hogy figyelni kell, hogy üljön le az ember lánya.
Hát igen. Igaza volt a férfinek, az igazi nő hord szoknyát. Azonban van egy nagyon fontos dolog.:
Szoknyát viselni tudni kell!
Hát igen. Igaza volt a férfinek, az igazi nő hord szoknyát. Azonban van egy nagyon fontos dolog.:
Szoknyát viselni tudni kell!
