(Egyébként van, 1999-ben az ENSZ támogatásával tartották meg, november 19-én) Tessék, ez most szóljon nekik. Egy kedves barátnőmmel, Csintalan Eszterrel összegyűjtöttünk néhány dolgot a férfiakról és arról, hogyan lett ilyen a férfi és milyen most, a 21- század hajnalán. Olvassátok szeretettel az első részt.
Mai korunk férfiideáljának megtestesítői még a csapból is folynak. A divatmagazinok, a közösségi oldalak, a reklámok hemzsegnek a világos- sötétbarna rövid hajú, barna szemű, borostás, enyhén kisfiús arcú, szálkás testalkatú férfiaktól. Ugyanúgy, mint a nőknél a férfiakban is megtalálható a megfelelési vágy, hiszen ők is alkalmazkodni akarnak a társadalom elvárásaihoz, talán nem annyira látványosan, mint a hölgyek. Azonban ezek a dolgok csak külsőségek. A férfiak gondolatairól, félelmeiről, belső tulajdonságaikról azonban már kevesebbet lehet hallani. Milyen is a modern kor férfija? Megpróbáltuk összeszedni.A férfi elé támasztott elvárásaink, hogy legyen megértő, figyelmes, rendelkezzen egzisztenciával, valamint jó problémamegoldó képességgel és éles logikával. Képes legyen gondoskodni egy családról, lehessen rá számítani. Hiszen minden nő a potenciális férjjelöltet is keresi az adott férfiban. A férfi legyen az erősség, a bátorság szinonimája. Legyen megfelelő társ a mindennapokban munkatársként, barátként, szeretőként, szerelmesként.
A téma körültapogatását talán a férfikutatásokkal érdemes kezdeni. „ A férfikutatások a sajátos és változó társadalmi–történelmi-kulturális formációkként felfogott maszkulinitások és férfi tapasztalások kutatására irányulnak. Az ilyen kutatások a maszkulinitásokat vizsgálati tárgyként fogják fel ahelyett, hogy azokat univerzális normák szintjére emelnék”- írja Hadas Miklós; A férfiasság kódjai című könyvében.
A férfiasság kutatása az 1950-es évek környékén kezdődött. Parsons és munkatársai az ’50-es évek közepén publikálták legfontosabb művüket, melyen különbséget tettek az expresszív-női és az instrumentális-férfi nemi szerepek között. A kritikusok egyetértenek abban, hogy nem jó megközelítés, ha a nemi szerepeket harmóniaelméleti alapokon fogjuk fel, ugyanis akkor nem számolunk a társadalmi konfliktusokkal, az osztály-faji-etnikai jellegű alá-fölérendeltségből adódó társadalmi viszonyokkal. A hetvenes-nyolcvanas években szerveződtek férficsoportok, melyek szembefordultak a feminizmussal és a média erejét kívánták felhasználni saját céljaik eléréséhez.
Ha már a médiáról esik szó. A tömegkommunikáció népszerűsödésével mindkét nemre nagy elvárás került. Megjelent a mindig az adott kor ideálját szerepeltető temérdeknyi reklám és mozifilm.
A mozifilmek egyben arról is szólnak, hogy az egyes nemek, hogyan élik meg mivoltukat (az adott) térben és időben. Azért érdemes ezekről beszélni, mert a mozifilmeket nyereségszerző alkotásként készítik és ezért szükség van rá, hogy elnyerje az emberek tetszését, amit úgy tehet meg, ha az emberek életéből merít történeteket. Ráadásul a mozifilmek szinte kivétel nélkül univerzálisak, minden országban vetítik, promóciózzák. Az emberek beszélnek róla vagy élőszóban, vagy a közösségi oldalakon, így ezeket elemezve is kibontakozhat egy nemi kép.Ha megnézünk egy művészeti oktatási intézményt a tanári kar szinte csak nőből áll. Ahogy megyünk egyre feljebb, komolyabb képzés felé, úgy nő a férfiak aránya. Kezdetben, a filmiparban is a férfiak domináltak. Az 1990-es évek elején a cannes-i filmfesztivál 27 filmjéből 26-ot férfi rendezett. A díjakat a férfi főszereplők vitték el. A filmvásznon is többségében férfiakkal foglalkozó filmeket láthattunk az 1980-1990-es években. Napjainkra a nők is „helyet szereztek” maguknak. Csak, hogy néhány példát említsünk az erősebbik nem dominanciájára; az Amadeus nagy sikerű film, Mozart életét dolgozta fel. Vagy az Esőember, a Száz éves ember, Forrest Gump és még sorolhatnám. A sorozatokra is a férfiuralom jellemző. Például a híres krimi írók regényiből készült adaptációk: Sherlock Holmes és Poirot történetei. A zene és színház területén is hasonlóan billen a mérleg, a férfiak javára.
Egy énekesnő esetében nagyon fontos, hogy a férfiak mit gondolnak róla, hogy ítélik meg. És itt már nem csak a tehetség, a kinézet is számít. Ezzel ellentétben a másik nem a maga javára annyit mond: egy férfinak elég, ha az ördögnél egy fokkal szebb.
Az erősebbik nem általában a fölérendelt viszonyát hangsúlyozza. Ők a családfenntartók, ők gondoskodnak a nőkről, az ő szavuk a döntő, ők mennek el harcolni. Már az őskortól kezdve szinte mindenre ráhúzható az előbbi pár felsorolt szó. Az őskorban a férfiak halásztak, a nők őrizték a tüzet. A középkorban a férfi harcolt, ő döntött mindenről. A vezetők is csak férfiak lehettek egészen nem is olyan régmúltig. A XIII. századtól például a földesúré volt az első éjszaka joga. A nőknek nagyon sokáig nem is volt szavazati joga, illetve amikor már ők is részt vehettek, sokkal nagyobb szigorhoz kötötték (például a férfinek elég volt négy elemi osztályt elvégeznie, a nőnek hatot kellett - XX. század eleje). A gazdasági növekedés, az iparosodás során és a két világháború miatt a férfiak több teret kellett, hogy engedjenek a nőknek. Például amíg ők a fronton harcoltak, a nők beálltak a gyárakba dolgozni. Ettől függetlenül nem adták fel „vezető pozíciójukat”, ugyanis az élet- szinte- minden terültén ők dominálnak. Hiába vált általánossá napjainkra, hogy a nők is dolgoznak, a férfiak, mint annyi területen itt is előnyhöz juthatnak, bár amennyi előnyt kapnak, annyi hátrányuk is származik belőle. Sok férfi szorong, hogy el tudja-e tartani családját. Többségük inkább halmozza a feladatokat – olykor a munkahelyeket- csakhogy meglegyen a család boldogsága. Ezzel azonban időt vesznek el saját maguktól és a szeretteiktől, akikre keresnek. A maradék szabadidőt pedig el kell osztaniuk a önmaguk, család és barátok között. Már a pályájukat kezdő fiatalokban „kódolva van” a nemi megkülönböztetés.A Figyelő-Hewitt KarrierStart végzett egy kutatást, miszerint „az egyik legszembetűnőbb különbség a pályakezdő férfiak és nők között a fizetési elvárások alakulása. A frissdiplomások átlagosan bruttó 284 ezer forintot szeretnének keresni, viszont a férfiak magasabb fizetést tartanak reálisnak, ők átlagosan 24 262 forinttal magasabb összeget kérnek munkáltatójuktól. Azok a sztereotípiák beigazolódni látszanak, miszerint a férfiak inkább mások vezetését tűzik ki célul.” Számos szociológiai kutatás szólt már arról, hogy mi a különbség a nemek keresetében. Több férfi helyezkedik el magasabb pozícióban, mint nő, illetve ugyanolyan munkát végző és beosztásban szereplő férfi több pénzt kap munkaadójától. A férfiakra sokkal inkább jellemző a harciasság, karriervágy, versenyszellem- ezeket már évszázadok óta magukkal cipelik- ez határozza meg pályaválasztásukat is.
Folytatás következik..... :)
