Az előző részben szó volt a férfikutatásokról és arról, hogy milyen elvárásokat támaszt a média az erősebbik nem felé. ( Első rész ITT.)
Következzen a folytatás...


A férfiak jobbak a nőknél?

A férfiak biológiai segítséget is kaptak, hogy a nehezebb feladatokat jobban ellássák a gyengébbik nemmel szemben, így megszerezve a nők elől a vezető, magasabb pozíciókat: míg a nők jobb és bal agyfélteke között jobb az összeköttetés- ezáltal több dologra tudnak egyszerre figyelni-, a férfi agy elülső és hátulsó része között jobb az összeköttetés, ezért gyorsabban észlelik az információkat, azonnal végre tudják hajtani a bonyolult, összetett feladatokat. A Pennsylvaniai Egyetem kutatásából kiderült: A férfiak az észleléseiket koordinált mozdulatokba képesek átültetni, míg a nők elemzéssel, megérzéssel kapott információt tudják jobban értelmezni. A férfiak könnyebben olvassák a térképet ezen anatómiai adottságuk alapján. Genetikai hátrányuk, hogy egy x kromoszómájuk van, így hajlamosabbak a betegségek genetikai módon való öröklésére ugyanis a legtöbb betegség x kromoszómához köthető. A féfiak kromoszómapárja xy. Ha egy nő örököl egy x kromoszómához köthető betegséget, van még egy kromoszómája, hogy egészséges legyen. A férfinek azonban csak egy van. Azonban, hogy megértsük a 21. Század férfiét, tovább kell mennünk kicsit a mozgás felé.






Mennyire függ össze a modern férfi története a sporttal?

Nagyon is. Friedrich Jahn – a német torna kidolgozója- közel 2000 tornászt vezetett az 1813-as lipcsei csatába. Ez elég érdekesnek tűnik mai szemmel. Lényege az volt, hogy engedelmes, jó kondíciójú férfiakat vezessen harcba. A tornagyakorlatokat harcművészettel kombinálta. A svéd torna kidolgozói már mást részesítettek előnyben. Az egyes gimnasztikai ágak más és más izomcsoport fejlődését segítették. Az idősebb Wesselényi báró,fiát, Miklóst szintén edzette. Ugyan akkor ő még nem gimnasztikával, hanem vadászattal, koplalással, hideg- meleg idő tűrésével, futással, birkózással.
Számukra a sportosság egyet jelentett a férfiassággal, a lovagias, hős férfival. Nőket nem neveztek sportosnak, ugyanis ők nem lehettek férfiasak.
A gimnasztika azonban megborította az addigi férfinevelést. Évszázadok óta az erősebbik nem férfiasságát az egymással való küzdéssel bizonyította, tanulta, fejlesztette. A lovagi tornák is például ezt a célt szolgálták. Erős, szikár férfiak kiképzése, akik nem hátrálnak meg semmi elől, bátrak, hűségesek. Ezekben a sportokban akár a birkózást nézzük, - akár a lovagi tornát - fizikai kontaktus volt, amely szimbolikus győzelmet vagy vereséget vont maga után. A torna ezzel szemben biztonságosabb volt, mivel nem volt meg az előbb említett fizikai kontaktus. Csakis önmagukkal versengenek, önmagukhoz képest fejlődnek. Fegyelmet, alázatot, engedelmességet tanulnak önmaguk, társaik, mesterük iránt. Hadas Miklós A férfiasság kódjai című könyvében megjegyezte, ezzel megjelent a „modernitás testi alapzatát megteremtő” új férfi, a nőies férfi. Ezt úgy érti, hogy a korábbi harcias, konfrontatív, büszke (arisztokrata gyökerű) férfi engedelmes, fegyelmezett (polgári beállítottságú) férfi lett. A XIX. század végére az atletizáló urak már meg akarták magukat különböztetni, a férfiasság a nemek közti szimbolikus hatalmi harc eszköze lett.


És a férfi...

Áttekintve így a történelmi hátteret, megkaptuk azt az alapot, amire a mai kor férfijának jelleme épül, elvégre az élet számos, különböző területein kell helyt állniuk. Egy férfinak nem csak a házastársi, szeretői viszonyt kell ápolnia megfelelően, de részt vesz úgy, mint apa, mint barát, vagy mint kolléga/munkatárs. Ezek a különböző szerepek eltérő attitűdöt igényelnek.
A legalapvetőbb nő és férfi kapcsolat során a gyengébbik nem a legtöbbször nem várja el erőfitogtatását és bizonyítékait társa rátermettségére, ugyanakkor támaszt keres benne, gyengédséget, odafigyelést, hűséget és a kiegyensúlyozottságot. Napjainkban ez számít egy férfi fő erényeinek, és a nők leggyakoribb elvárásainak. Ez persze merőben változik, ha úgy tekintünk az alanyra, mint apára.
Ha egy fiatalember szülővé válik, apává, maga is rájön, hogy korábbi életvitele merőben megváltozik, hisz egy gyermek felnevelése nem könnyű feladat. Ebben az esetben válnak következetesebbé, felelősségteljesebbé és komolyabbá. Azon kívül, hogy ezek természetes rendeltettségtől fogva is megjelennek egy apa jellemében, a társadalom is ezt szabja meg normának. Ehhez igazodva kell legalább ötven százalékosan részt vennie a gyereknevelésben, mivel ez is változott a történelem folyamán. Az apa személye fontosabb lett, mélyebb kapcsolatot ápolhat lányaival, fiaival. Ezt mutatja például az is, hogy az Egyesült Államokban az Anyák napja mellett az Apák napja is hivatalos piros betűs ünnepnappá avanzsálta magát, aminek köszönhetően a férfiak is egyfajta társadalmi elismerést kapnak azért, hogy végzik a rájuk szabott teendőket, és megfelelnek az apai elvárásoknak.
A barát szerepben, megint változik az ideális jellem, mást keresünk bennük. A legtöbbször a humor, megértés, megbízhatóság a legvonzóbb tulajdonság a másik fél számára. Az alábbiak ugyanis egy lazább, de akár egy mélyebb barátság kialakítására is alkalmas jellemvonások. Legyen a férfi baráti partnere akár egy másik férfi, akár nő, a két nem ilyen szempontból hasonló elvárásokkal keres barátot, leszámítva pár jól megszokott sztereotípiák alapján meghozott döntést. Erre jó példa, hogy két férfinek elég, ha egy közös pont van, például egy közösen favorizált futball csapat, míg a másik nem szélesebb körben keresi a hasonlóságokat.


Minikutatás

Hogy még közelebb kerüljünk a modern férfihez megkérdeztünk egy rövid kutatással 15 férfit. A feladatuk az volt, hogy válaszoljanak arra a kérdésre, szerintük milyen a XXI. század férfija.
A legtöbbek válaszában, közel hetven százalékos arányban megemlítették a családcentrikusságot, amely többek között azt is lefedte, hogy jól bánjanak a gyerekekkel. A másik leggyakoribb tulajdonság, amit feltétlen hozzátársítanak a mai kor férfijához, az az őszinteség és hűség. Ez visszavezethető arra, hogy akár a középkorban sem volt még természetes, hogy egy férfi teljes mértékben hűséges lett volna feleségéhez. Ez tehát egyik legnagyobb erényeik közé sorolta be magát. Ezen kívül a XXI. század férfiját még az általános műveltség, határozottság, céltudatosság és kompromisszum készség vezérli.

Az egyik válaszadó ezt írta: „ Amíg a nőknek általában nem kell bizonygatniuk a nőiességüket, a férfiak fél élete arra megy el, hogy bizonygassuk, hogy férfiasak vagyunk. A férfiasság keretei nem nagyon rugalmasak, ha valami egy kicsit is kilóg, az már fura, de legalábbis magyarázatra szorul, például egy rózsaszín ing. Szóval férfikörökben gyakrabban kérdőjelezik meg az ember férfiasságát, vagy állítják próba elé.”
Az előbb idézett mondatok alapján is kiderül; hiába tűnik úgy, hogy a férfiak élete könnyű, mert ők az „erősebbek”, a dolgok mögé nézve láthatjuk, hogy ugyanúgy számos nehézségbe ütköznek életük során a XXI. század hajnalán, mint 200- 300 évvel ezelőtt őseik.